Oldal kiválasztása

Szakmai siker: Life coaching – Érted, veled

Én voltam az olvasószerkesztője a volt coachtanárom, Joó Zsuzsanna által írt és szerkesztett Life coaching – Érted, veled című hiánypótló könyvnek, amelyet egy rangos szakmai coach rendezvényen mutattak be tegnap este Budapesten. Amellett, hogy megtiszteltetés volt számomra a munka, sokat tanultam a dolgozó life coachoktól. Még jobban megerősödött bennem, hogy a módszernek helye van az életünkben. A nehézségeket mi magunk küzdjük le, a feltett kérdések más nézőpontba helyeznek, így megláthatjuk az elakadásainkat. Azon kívül, hogy igen nagy terheket tudunk letenni egy coachingfolyamatban, megváltozik az életünk: boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak leszünk.

Hálás vagyok, amiért részem lehetett a könyv megszületésében!

Szövegelős szerda: Blogból könyvet?

Igen! Nagyon jó ötlet! De miért is kellene egy blogból könyvet szerkeszteni, amikor minden ott van a honlapon? A válasz egyszerű: azért, mert teljesen más sül ki belőle, és talán egy könyv valahogy jobban fennmarad, mint egy-egy különálló szöveg.

Ott vannak például a virágok: rózsa, liliom, tulipán, frézia, liziantusz. Egyenként is mind szép, más-más hangulatot hoznak abba a térbe, ahol pompáznak. Ám ha csokorba rendezzük őket, egészen más összhatást érünk el velük. Az egyes virágszálak hatnak egymásra, nem mindegy, hogy melyik fajtát és melyik színt helyezzük a másik mellé, mekkora mennyiséget használunk fel a bokréta elkészítéséhez. Ha sok a liliom, agyonnyomja a fréziát, és az illatát sem hagyja érvényesülni. Ám ha tulipánból teszünk többet a virágkötegbe, akkor elveszik mellettük a liziantusz szépsége. Valahogy így van ez a blogból könyv esetében is.

Nemrégiben egy kedves ismerősöm blogkönyvét szerkesztettem. Több éve írja a bejegyzéseket különböző témakörökben, így volt miből válogatni. Először is végigolvastam, végignéztem több tucat anyagot. Jegyzeteltem, szelektáltam, csoportosítottam, majd a fő témákat létrehozva besoroltam alájuk a kiválasztott bejegyzéseket. Volt olyan írás, ami ott, adott helyen megállta a helyét, akkor, amikor íródott, aktuális volt, ám egy gyűjteményes műben már nem lett volna létjogosultsága. A legtöbbjük azonban időtálló gondolatokat tartalmazott és egy logikai sorba felfűzve támogatta a szövegben előtte és utána álló bejegyzéseket. Aztán jött az egyeztetés a bloggerrel, létrehoztunk újabb fő témát, egy új fejezetet, ami korábban nem is szerepelt a blogban, mégis kiegészítette a könyvet, átvariáltuk a fejezetek sorrendjét… Nem részletezem az egyes munkafázisokat, a lényeg, hogy az egész több lett, mint a részek összessége. Az külön öröm, hogy nagyon élveztem a munkát, rengeteget tanultam a szöveg olvasása közben.

Ma rengetegen írnak blogot. Szeretjük, várjuk, érdeklődéssel olvassuk az újabb és újabb témákat és bejegyzéseket. Elgondolkodunk, mosolygunk rajtuk, megfogadjuk a tanácsot, felkiáltunk, hogy: „de jó ötlet!” és elkészítjük, továbbgondoljuk a témát. De az a kérdés foglalkoztat, hogy miként, hol marad fenn az a sok tudás, tapasztalat, amely a blogokban leíródik? Igen, talán egy blogból készült könyvben.