Oldal kiválasztása

Szövegelős szerda: Fogalmazz vevőnyelven!

Azaz a vevőid nyelvén, hogy értsék, miről beszélsz, hogy érezzék, hozzájuk szólsz. Többek között ezt is hallottam a minap egy, a vevőszerző reklámszövegek témában szervezett képzésen. Teljesen egyet értek az előadóval, Szilágyi Tímeával, hiszen hiába ecsetelem egy termék, egy szolgáltatás legkiválóbb tulajdonságait (pl. hogy egy porszívó 1500 W teljesítményre képes vagy speciális szórófejjel látták el), ha annak, akinek el szeretném adni, ezek az információk nem mondanak semmit. Ő azért akarja megvenni ezt a hiper-szuper háztartási kisgépet, mert a korábban használt porszívónál több port tüntet el, illetve a sarkokat is kitisztítja, de azzal tudom igazán meggyőzni a termék kiválóságáról, ha az előnyei helyett a hasznát ecsetelem: tulajdonosa bezsebelheti a vendégek elismerését, esetleg a nyűgmentes takarítás mellett több idő jut a családjára.

Légy ő – legalább is egy pillanatra

Érdemes tehát kicsit kilépni a saját szerepünkből és belehelyezkedni azéba, akinek írunk, mindegy, hogy eladásról, reklámozásról, kiadványról, vagy egy egyszerű levélről van szó. Mi a célunk? Átadni információkat, lehetőleg úgy és olyan formában, hogy az, akinek szánjuk az üzenetet, megértse, mit szerettünk volna közölni vele. Gyakran abba a hibába esünk, hogy önmagunkból indulunk ki. Úgy írunk, mintha saját magunk lennénk a megszólított. Ezért gondolkodjunk el azon, hogy kikből is áll a célközönségünk, mire vágyik, mi a problémája, mi érdekli, és csak azután fogalmazzuk meg a mondandókat az ő (nyelvi, kifejezésbeli) szintjén, azon a felületen, csatornán, amelyet használ.

Mit mond?

Ott van például a szóhasználat. Épp a minap hallottam egy beszélgetést, amelyben egy nem is olyan idős hölgy mesélte valakinek, hogy alig érti a gyerekei beszédét. Olyan kifejezéseket használnak és annyira nem formálják meg a hangokat, hogy úgy tűnik számára, mintha valami idegen nyelven hablatyolnának. (Lehet, a srácok nem is akarják, hogy az anyukájuk megértse, mit mondanak.) Tehát találjuk meg a megfelelő nyelvezetet a célcsoportunknak, és már közelebb kerültünk a sikerhez.

A csúcs 10 soros volt

Gyakori hiba, amikor a mondandónkat egy mondattá fűzzük össze, mert mindent egyszerre akarunk elmondani. Volt olyan kollégám, aki 8 soros mondatokban foglalta össze azt, amit tudatni szeretett volna a nagyérdeművel. Többször állt egy hír egy (8-10 sornyi hosszú) mondatból. Szerintem a fogalmazás csúcsa, amit művelt, ám egyáltalán nem célravezető, hiszen a 4. sor végére már el is felejtettük, hogy mi állt a mondat elején. Ugye, emlékszünk irodalmi tanulmányainkból arra is, hogy milyen súlya van a kétszavas, kopogós mondatoknak? Nos, a mindennapi kommunikációban talán valahol a kettő között kell keresni a megoldást.

 

Szövegelős szerda: Mit? Kinek? Hová?

Ma inkább kérdezős szerda lesz, mint szövegelős. Az elmúlt hetek, hónapok tapasztalata azt mutatja számomra, hogy a vállalkozók többsége, aki szövegírást kér tőlem, nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy hol, milyen tartalommal, kinek szeretne üzenetet eljuttatni. Nem mindegy ugyanis, hogy blogot, PR-cikket, netán hirdetést fogalmazunk-e meg, hiszen más a felépítése, a tagolása, de még a tartalma is az egyes szövegeknek. Fontos tudnunk, hogy kit szólítunk meg vagy informálunk, hiszen könnyedebb stílust engedünk meg magunknak egy huszonéves célcsoportnál, mint egy 45+-osnál. Különbség van a nyomtatott és a digitális megjelenítés között, elég csak a szöveg tagolására gondolnunk.

Nos, akkor nézzünk néhány kérdést, ami segíthet eldönteni, hogy mit, kinek és milyen felületen üzenjünk.

Mi a szöveg célja? – Tájékoztatás? Értékesítés? Figyelemfelhívás?
Kinek szól a szöveg, kikből áll a célcsoport? Milyen szempontok alapján határozom meg őket? – Tizenévesek? Felnőttek? Kisvállalkozók? Sportolni vágyók? Éjjel olvasók?
Hol jelenik meg a szöveg? – Honlapon? Nyomtatott újságban? Közösségi médiában? Könyvben, nyomtatott kiadványban?
Mit akarok közölni? – Információt átadni? Tanítani? Egy újdonságról tájékoztatni? Esettanulmányt leírni?
Mekkora terjedelmű legyen a szöveg? – Blogbejegyzés? 1/1 oldalas (A4) cikk?
Egyszeri megjelenésről, netán többszöriről van szó?
Melyek a legfontosabb kifejezések, amelyeknek mindenképpen szerepelniük kell a szövegben?

Számos szempont felmerülhet még, hiszen minden eset más és más. A legfontosabb mégis az, hogy gondoljuk ki, döntsük el: mit szeretnénk elérni a közléssel.

Én gyakran elképzelem a leendő olvasókat. Mint amikor egyedül ültem egy rádióstúdióban és a mikrofonba beszéltem, akkor is magam előtt láttam arcokat: a szomszédét, az ismerősét, anyukámét. Könnyebb volt hozzájuk szólnom, a hús-vér emberekhez. Egy hirdetés, cikk, blog, webszöveg megrendelésekor is törekedjünk arra, hogy ismerjük meg vagy legalábbis képzeljük el a célcsoportunkat, azokat az embereket, akik látják, olvassák az üzenetünket. Nagyban megkönnyíti a dolgunkat!

 

Szövegelős szerda: I have a dream

Van egy álmom: mégpedig az, hogy megtanulok rendesen angolul. Hogy miért? Mert a magyar kommunikáció jelentős része angol nyelven folyik. Azt már megszoktam, hogy a különböző szakmai berkekben átadott információkat csak nyelvi szótárral a kezemben tudom értelmezni. Már azon sem háborgok, hogy az újságcikkekben idézett mondatokat nem fordítják le és fogalmazzák meg jelentésüket az olvasók számára zárójelben, hiszen természetes, hogy mindenki ért ezen a világnyelven.

Egyre több azonban az angol nyelven megalkotott, magyar embereknek szóló hirdetés. Ismerősöm, aki gyönyörű kézműves termékeket készít, szintén azon lamentál, hogy a védjegyéül szolgáló logójához angol szöveget társít. Kérdezem tőle, kik jelentik a célcsoportját, akiknek szánja portékáit, megértik-e az üzenetét? Értem én, hogy sok esetben az adott nyelven kifejezett tartalom azokkal a szavakkal, netán nyelvi játékot belecsempészve ütős, és esetleg magyarra fordítva suta, esetlen. De amikor magyar terméket magyar embereknek szeretnénk eladni, akkor érdemes megfontolni, hogy használjunk-e idegen szavakat. Több lesz-e az ajánlás, a marketing, a reklám, ha ugyan hangzatos a szlogen, de nem ér célba, mert értelmezésbeli nehézségek adódnak?

Szeretem a magyar nyelvet a maga játékosságával, sajátos szófordulataival, nyelvi leleményeivel. Hadd idézzem az egyik kedvenc reklámszövegemet, ami szerintem zseniális és minden benne van: „Bemegyek. Kijövök. De milyen jól kijövök, ha bemegyek.” Csak néhány szó, de mindenki érti, miről van szó. Pedig magyarul van.