Oldal kiválasztása

Áll a kamasz, kezében az ajándékkísérő kártyával és párás tekintetét nem tudja levenni az írásról. A kis papírdarabot a születésnapra kapott ajándék mellett találta, rajta egyszerű szöveg, amelyben a nagypapa kíván boldog születésnapot kedves unokájának. Fogja a filléres cetlit, amely határtalan boldogságot hozott neki. Azt mondja, ez a legszebb ajándék az összes többi (drága) ajándék között.

Hány ilyen kis papírdarabot őrzünk a fiókunkban, dobozokban, irattárcánkban? „Akinek és akiért soha nem lehetek elég hálás.” „A világ legjobb anyukájának.” Vagy azt a képeslapot, amelyen bátorító mondatokat írt anyám halálakor egyik barátnője. Karácsonyi üzenet távol élő szeretteinktől. Ákombákommal írt-rajzolt gyermeki gondolatok. Újraolvasva megdobban a szív, repül a lélek valamikor volt mindennapokba, helyzetekbe, emberekhez.

Karácsonyhoz közeledvén gondoljunk arra, hogy néhány sorral kísérjük az ajándékot. Írjuk le (ha lehet, kézzel) azt, amit mindig is szeretnénk vagy szerettünk volna elmondani, de valahogy mégsem tettük meg. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, ha kifejezzük, mennyire fontos számunkra a másik.

%d blogger ezt szereti: