Oldal kiválasztása

Azaz a vevőid nyelvén, hogy értsék, miről beszélsz, hogy érezzék, hozzájuk szólsz. Többek között ezt is hallottam a minap egy, a vevőszerző reklámszövegek témában szervezett képzésen. Teljesen egyet értek az előadóval, Szilágyi Tímeával, hiszen hiába ecsetelem egy termék, egy szolgáltatás legkiválóbb tulajdonságait (pl. hogy egy porszívó 1500 W teljesítményre képes vagy speciális szórófejjel látták el), ha annak, akinek el szeretném adni, ezek az információk nem mondanak semmit. Ő azért akarja megvenni ezt a hiper-szuper háztartási kisgépet, mert a korábban használt porszívónál több port tüntet el, illetve a sarkokat is kitisztítja, de azzal tudom igazán meggyőzni a termék kiválóságáról, ha az előnyei helyett a hasznát ecsetelem: tulajdonosa bezsebelheti a vendégek elismerését, esetleg a nyűgmentes takarítás mellett több idő jut a családjára.

Légy ő – legalább is egy pillanatra

Érdemes tehát kicsit kilépni a saját szerepünkből és belehelyezkedni azéba, akinek írunk, mindegy, hogy eladásról, reklámozásról, kiadványról, vagy egy egyszerű levélről van szó. Mi a célunk? Átadni információkat, lehetőleg úgy és olyan formában, hogy az, akinek szánjuk az üzenetet, megértse, mit szerettünk volna közölni vele. Gyakran abba a hibába esünk, hogy önmagunkból indulunk ki. Úgy írunk, mintha saját magunk lennénk a megszólított. Ezért gondolkodjunk el azon, hogy kikből is áll a célközönségünk, mire vágyik, mi a problémája, mi érdekli, és csak azután fogalmazzuk meg a mondandókat az ő (nyelvi, kifejezésbeli) szintjén, azon a felületen, csatornán, amelyet használ.

Mit mond?

Ott van például a szóhasználat. Épp a minap hallottam egy beszélgetést, amelyben egy nem is olyan idős hölgy mesélte valakinek, hogy alig érti a gyerekei beszédét. Olyan kifejezéseket használnak és annyira nem formálják meg a hangokat, hogy úgy tűnik számára, mintha valami idegen nyelven hablatyolnának. (Lehet, a srácok nem is akarják, hogy az anyukájuk megértse, mit mondanak.) Tehát találjuk meg a megfelelő nyelvezetet a célcsoportunknak, és már közelebb kerültünk a sikerhez.

A csúcs 10 soros volt

Gyakori hiba, amikor a mondandónkat egy mondattá fűzzük össze, mert mindent egyszerre akarunk elmondani. Volt olyan kollégám, aki 8 soros mondatokban foglalta össze azt, amit tudatni szeretett volna a nagyérdeművel. Többször állt egy hír egy (8-10 sornyi hosszú) mondatból. Szerintem a fogalmazás csúcsa, amit művelt, ám egyáltalán nem célravezető, hiszen a 4. sor végére már el is felejtettük, hogy mi állt a mondat elején. Ugye, emlékszünk irodalmi tanulmányainkból arra is, hogy milyen súlya van a kétszavas, kopogós mondatoknak? Nos, a mindennapi kommunikációban talán valahol a kettő között kell keresni a megoldást.

 

%d blogger ezt szereti: